Halasnak igazi hírnevet a csipke hozott. Az 1900-as évek elején sikeres kísérletek történtek a magyar varrott csipke létrehozására.

 Valamennyit felülmúlta a leheletfinomságú halasi csipke, amelynek 1902-es megszületésében nagy szerepe volt Dékáni Árpád iparművésznek, a helyi gimnázium rajztanárának. Az ő terveit valósította meg Markovits Mária csipkevarró olyan magas művészi színvonalon, hogy a halasi csipke méltó versenytársa lett a velencei és a brüsszeli csipkének. Különlegességére jellemző, hogy a világ legfinomabb lencérnájából készítik, súlyra számítva az aranynál is értékesebb. Az 1904-es St. Louis-i, az 1937-es párizsi, majd az 1958-as brüsszeli világkiállításon is nagydíjjal tüntették ki.

Az állandó kiállításon megtekinthető a csipkekészítés  múltja és jelene - az első, jellegzetesen magyar növényeket, állatokat, legényeket és lányokat megmintázó, szecessziós vonalvezetésű daraboktól a modern stílus képviselőiig. Mindegyik közös jellemzője azonban a bravúros, változatos, egyedi öltéstechnika.

A látogatóknak lehetőségük van, hogy a varróműhelybe belépve személyesen kísérjék figyelemmel a csipkevarrás jó szemet és türelmet igénylő folyamatát.

A halasi csipke elkészítése roppant időigényes, aprólékos, 100%-os kézimunka, a világ legfinomabb lencérnájából készítik, ezért a csipke grammonkénti értéke az aranyéval vetekszik. Több világkiállítás nagydíját is elnyerte.

A csipkék évszázados tervek alapján, az eredeti motívumok felhasználásával készülnek, de szívesen varrnak megrendelésre is. Magyar és külföldi városok címerét, cégek emblémáját is elkészítették már csipkéből. A három egymáson keresztbefektetett hal 1935 óta a halasi csipke védjegye.

Az elmúlt évek során a világ több híressége - többek között II. János Pál pápa és a japán császárné is - kapott halasi csipkét a magyar állam ajándékaként.